18. Pompás erdejét és kertjétmindenestül megsemmisíti,mintha sorvadás sorvasztaná.
19. Oly kevés fa marad erdejében,hogy egy gyermek is össze tudja írni.
20. Azon a napon nem támaszkodik többéostorozójára Izráel maradéka,és Jákób házának megmenekült része,hanem az Úrra, Izráel Szentjéretámaszkodik hűségesen.
21. A maradék megtér:Jákób maradéka az erős Istenhez.
22. Mert ha annyi volna is néped, Izráel,mint tengerparton a homok,csak a maradék tér meg.El van rendelve pusztulásod,igazságos ítélet árad rád.
23. Mert elhatározta az Úr, a Seregek Ura, hogy elpusztítja az egész országot.
24. Ezért így szólt az Úr, a Seregek Ura: Ne félj népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette.
25. Mert rövid idő múlva véget ér kárhoztató haragom, amely pusztította őket.
26. Ostorral csapkodja a Seregek Ura, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál. Vesszejével rácsap a tengerre, mint Egyiptomban tette.
27. Azon a naponlekerül terhe válladról,igája nyakadról,a kövérség miatt leszakad róla az iga.
28. Ajba érkezik, átvonul Migrónon,Mikmászba rendeli fölszerelését.
29. Átvonulnak a hágón,Gebában térnek éjjeli szállásra.Megretten Ráma,Saul Gibeája menekül.
30. Sikolts hangosan, Gallim leánya,figyelj rá, Lais, felelj rá, Anátót!
31. Madméná elmenekült,Gébim lakói elrejtőztek.