28. Bizony, ezt mondja az én Uram, az Úr: Odaadlak azoknak a kezébe, akiket meggyűlöltél, akiktől megundorodtál.
29. Gyűlöletükben elbánnak veled: elvesznek tőled mindent, amit szereztél, azután ott hagynak csupaszon, mezítelenül, leleplezve parázna szemérmedet és galád paráznaságodat.
30. Így bánnak veled, mert paráználkodtál a népekkel, és tisztátalanná tetted magadat bálványaikkal.
31. Nénéd útján jártál, ezért az ő poharát adom a kezedbe!
32. Ezt mondja az én Uram, az Úr:Ki kell innod nénéd poharát,a mélyet és öblöset;kinevetnek és kigúnyolnak,mert sok fér bele!
33. Részeg leszel, gyötrelemmel tele,szörnyű borzalom poharanénédnek, Samáriának a pohara.
34. Ki kell innod, ki kell ürítened!Még a cserepeit is rágni fogod,és téped a melledet.Megmondtam! – így szól az én Uram, az Úr.
35. Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Mivel te elfelejtettél, és hátat fordítottál nekem, viseld hát galádságod és paráznaságod következményét!
36. Ezt mondta nekem az Úr: Emberfia! Akarsz-e ítéletet mondani Oholá és Oholibá fölött? Akkor add tudtukra utálatos tetteiket!
37. Mert házasságtörők, vér tapad a kezükhöz; bálványaikkal követték el a házasságtörést, azoknak áldozták oda eledelül még a fiaikat is, akiket nekem szültek.
38. Azt is megtették velem, hogy ugyanazon a napon tisztátalanná tették szentélyemet, és meggyalázták szombatjaimat.
39. Mert levágták fiaikat bálványaiknak, és még aznap elmentek szentélyembe, és meggyalázták azt: ezt tették.
40. Sőt elküldtek a messze lakó emberekért, követet küldve hozzájuk, és azok el is jöttek. A kedvükért megmosakodtál, kifestetted a szemedet, és ékszerekkel ékesítetted magad.
41. Vetett ágyra ültél, előtte terített asztal volt, és az én tömjénemet és olajomat tetted arra.
42. Vidám lárma hallatszott ott. Az embertömeghez még ivócimborákat is hoztak a pusztából. Ezek karperecet adtak a nők kezére, díszes koszorút a fejükre.