4. Ha megmaradt volna, nem neked maradt volna-e meg, és miután eladtad, nem te rendelkeztél-e az árával? Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek.”
5. Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat, összeesett, és meghalt. Erre nagy félelem szállta meg mindazokat, akik ezt hallották.
6. Az ifjak pedig felálltak és betakarták őt, majd kivitték és eltemették.
7. Mintegy három óra múlva a felesége is bement, mit sem tudva a történtekről.
8. Péter megkérdezte tőle: „Mondd meg nekem, ennyiért adtátok-e el a földet?” Ő így felelt: „Úgy van, ennyiért.”
9. Péter erre így szólt hozzá: „Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged.”
10. Az asszony pedig azonnal összeesett a lába előtt, és meghalt. Amikor bejöttek az ifjak, halva találták, kivitték őt is, és eltemették a férje mellé.
11. Erre nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket.
12. Az apostolok által sok jel és csoda történt a nép között. Mindnyájan a Salamon csarnokában tartózkodtak egy akarattal,
13. de mások közül senki sem mert hozzájuk csatlakozni. A nép azonban magasztalta őket.
14. Az Úrban hívők száma egyre növekedett, férfiak és nők tömegével.
15. A betegeket is kivitték az utcákra, ágyakra és fekvőhelyekre tették le őket, hogy ha arra jár Péter, legalább az árnyéka vetődjék rá valamelyikükre.
16. Összejött a Jeruzsálem körüli városok népe is, hoztak betegeket és tisztátalan lelkektől gyötörteket, s ezek mind meggyógyultak.
17. Ekkor megjelent a főpap és egész kísérete, a szadduceusok pártja, és irigység fogta el őket.
18. Elfogták az apostolokat, és hatósági őrizetbe vették őket.
19. De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, és kivezetve őket ezt mondta nekik:
20. „Menjetek, álljatok fel a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét.”
21. Ők engedelmeskedtek, korán reggel bementek a templomba, és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete, összehívták a nagytanácsot, Izráel véneinek egész testületét, és elküldtek a börtönbe, hogy vezessék elő őket.
22. A szolgák elmentek, de nem találták őket a börtönben; ezért visszatérve jelentették: