39. Lássátok be, hogy csak én vagyok,nincsen Isten rajtam kívül!Én adok halált s életet,összezúzok és gyógyítok,nincs ki megmentsen kezemből.
40. Kezem az égre emelem,s mondom: Örökké élek én!
41. Ha villogó kardom megélesítem,és ítéletre nyújtom ki kezem,bosszút állok ellenfeleimen,és megfizetek gyűlölőimnek.
42. Nyilam vérrel részegítem,és kardom jóllakik hússal:elesettek és foglyok vérével,az ellenség vezéreinek fejével.
43. Dicsérjétek, ti nemzetek, annak népét,aki megtorolja szolgái vérét,bosszúval fizet ellenfeleinek,de megbocsát földjének s népének!
44. Így ment oda Mózes, és így mondotta el ennek az éneknek minden szavát a nép füle hallatára, Józsuéval, Nún fiával együtt.
45. Miután végig elmondta Mózes mindezeket a szavakat egész Izráel előtt,
46. így szólt hozzájuk: Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek benneteket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg, és teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét!
47. Mert nem üres beszéd az számotokra, hanem életet jelent nektek. Általa éltek hosszú ideig azon a földön, amelyre most átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.
48. Ugyanezen a napon így szólt az Úr Mózeshez:
49. Menj föl ide, az Abárim-hegységbe, a Nebó hegyére, amely Móáb földjén, Jerikóval szemben van. Nézd meg Kánaán földjét, amelyet én Izráel fiainak a birtokába adok!
50. Azután meghalsz azon a hegyen, amelyre fölmégy, és elődeid mellé kerülsz, ahogyan a testvéred, Áron is meghalt a Hór hegyén, és elődei mellé került.
51. Mert Izráel fiai között ti is hűtlenek voltatok hozzám a Meríbat-Kádés vizénél, a Cin-pusztában, és nem tekintettetek szentnek Izráel fiai között.
52. Megláthatod ugyan közelről azt a földet, de nem mehetsz be arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok.