2. Esőként szitáljon tanításom,harmatként hulljon mondásom,mint permet a zsenge fűre,záporeső a pázsitra.
3. Bizony, az Úr nevét hirdetem,magasztaljátok Istenünket!
4. Kőszikla ő, cselekvése tökéletes,minden útja igazságos.Hű az Isten, nem hitszegő,igaz és egyenes ő.
5. Elromlottak, nem fiai már, hitványak;fonák és hamis nemzedék ez.
6. Így fizettek ti az Úrnak,ó, bolond és esztelen nép?!Hisz atyád ő, ki teremtett,ő alkotott s erőssé tett.
7. Emlékezz az ősidőkre,gondolj az elmúlt nemzedékek éveire!Kérdezd atyádat, elbeszéli,véneidet, majd elmondják:
8. A Felséges részt adott a népeknek,és szétosztotta az emberfiakat,megszabta a népek határait,Izráel fiainak száma szerint.
9. Mert az Úr része az ő népe,Jákób a kimért öröksége.
10. Puszta földön talált reá,kietlen, vad sivatagban.Körülvette, gondja volt rá,óvta, mint a szeme fényét,
11. mint mikor a sas kirebbenti fészkét,és fiókái fölött repdes,kiterjesztett szárnyára veszi,evező-tollán hordozza őket.
12. Az Úr vezette egymaga,nem volt vele idegen isten.
13. A föld magaslatain hordozta,a mező termésével etette.Mézzel táplálta a sziklából,olajjal a kősziklából.
14. A tehenek vaját, juhok tejétbárányok kövérjével,a básáni kosokat és bakokata búzaliszt legjavával etted,és a szőlő vérét, a színbort ittad.
15. Meghízott Jesúrún, kirúgott a hámból– meghíztál, kövér, hájas lettél! –és elvetette Istent, alkotóját,elhagyta szabadító kőszikláját.
16. Idegen istenekkel ingerelték,utálatosságokkal bosszantották.