4. miután megverte Szíhónt, az emóriak királyát, aki Hesbónban lakott, meg Ógot, Básán királyát, aki Astárótban lakott, Edrei mellett.
5. Így kezdte Mózes magyarázni ezt a törvényt a Jordánon túl, Móáb földjén:
6. Az Úr, a mi Istenünk, így beszélt hozzánk a Hóreben: Elég sokáig laktatok már e mellett a hegy mellett.
7. Induljatok útnak, és menjetek az emóriak hegyére, meg az azzal szomszédos területekre, a síkságra, a hegyvidékre és a Sefélá-alföldre, a Délvidékre és a tengerpartra, a kánaániak földjére és a Libánonra, a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.
8. Íme, én elétek tártam ezt a földet. Menjetek hát, és vegyétek birtokba azt a földet, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nekik és utódaiknak adja.
9. Abban az időben ezt mondtam nektek: Nem tudok egyedül gondot viselni rátok.
10. Istenetek, az Úr, megsokasított benneteket, és most már oly sokan vagytok, mint az égen a csillag.
11. Szaporítson is meg benneteket az Úr, atyáitok Istene ezerszeresen, és áldjon meg, ahogyan megígérte nektek!
12. Hogyan tudnám egyedül magamra vállalni bajaitokat, terheiteket és peres ügyeiteket?
13. Jelöljetek ki törzsenként bölcs, értelmes és tapasztalt embereket, és én elöljáróitokká teszem őket.
14. Ti feleltetek, és azt mondtátok nekem: Helyes, amit mondtál, így kell tenni!
15. Fogtam tehát törzseitek főembereit, a bölcs és tapasztalt embereket, és elöljáróitokká tettem őket: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és felügyelőkké minden törzsben.