2Mózes 15:15-23 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

15. Megzavarodnak majd Edóm fejedelmei,Móáb hatalmasait rettegés fogja el,kétségbe esik Kánaán minden lakosa.

16. Rettentő félelem szakad rájuk,hatalmas karodtól néma kővé válnak,míg átvonul a néped, Uram,míg átvonul ez a nép, amelyet szerzettél.

17. Beviszed, és elülteted őket tulajdon hegyeden,melyet lakhelyül készítettél, Uram,a szent helyen, Uram, mit kezed tett szilárddá.

18. Az Úr uralkodik örökkön örökké!

19. Amikor a fáraó lovai a harci kocsikkal és a lovasokkal együtt a tengerbe értek, visszafordította rájuk az Úr a tenger vízét, de Izráel fiai szárazon mentek át a tenger közepén.

20. Ekkor Mirjám prófétanő, Áron nénje, dobot vett a kezébe, és kivonultak utána az asszonyok mind, dobolva és körtáncot járva.

21. Mirjám így énekelt előttük:Énekeljetek az Úrnak, mert igen felséges,lovat lovasával a tengerbe vetett!

22. Ezután útnak indította Mózes Izráelt a Vörös-tengertől, és Súr pusztája felé vonultak. Már három napja mentek a pusztában, és nem találtak vizet.

23. Megérkeztek Márába, de nem tudták meginni a vizet Márában, mert keserű volt. Ezért is nevezték el azt a helyet Márának.

2Mózes 15