1. Annak a húsz esztendőnek az eltelte után, amíg Salamon az Úr templomát és a maga palotáját építtette,
2. azokat a városokat is kiépíttette Salamon, amelyeket Hírám adott Salamonnak, és izráelieket telepített oda.
3. Azután Salamon Hamát-Cóbá ellen ment, és hatalmába kerítette.
4. Kiépíttette Tadmórt is a pusztában és mindazokat a raktárvárosokat, amelyeket Hamátban kezdett építeni.
5. Azután Felső-Béthórónt és Alsó-Béthórónt erődített városokká építtette ki várfalakkal, kapukkal és zárakkal.
6. Baalátot és az összes raktárvárost, amelyek Salamonéi voltak, a harci kocsik összes városát, a lovasok városait és mindent, amihez csak kedve támadt Salamonnak, kiépíttetett Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén.
7. A hettiták, emóriak, perizziek, hivviek és jebúsziak közül megmaradt egész népet, akik nem tartoztak Izráelhez,
8. meg fiaikat, akik utánuk az országban megmaradtak, mert nem irtották ki őket Izráel fiai, kényszermunkásokká tette Salamon; még ma is azok.
9. Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon szolgálatra a munkáinál, mert ezek harcosok voltak, vezérei, tisztjei, meg harci kocsijainak és lovasainak a parancsnokai.
10. Salamon király helyőrségeinek a parancsnokai kétszázötvenen voltak, ezek álltak a hadinép élén.
11. Azután fölvitte Salamon a fáraó leányát Dávid városából abba a palotába, amelyet neki építtetett, mert ezt mondta: Ne lakjék a feleségem Izráel királyának, Dávidnak a palotájában, mert szent hely az, mivel oda került az Úr ládája.
12. Akkor égőáldozatokat mutatott be az Úrnak Salamon, az Úrnak azon az oltárán, amelyet a csarnok elé építtetett.