18. Isteneiket tűzbe vetették, mert azok nem is voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért pusztíthatták el azokat.
19. De most te, Urunk Istenünk, szabadíts meg bennünket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te vagy, Uram, az egyedüli Isten!
20. Akkor Ézsaiás, Ámóc fia ezt az üzenetet küldte Ezékiásnak: Így szól az Úr, Izráel Istene: Meghallottam, hogyan imádkoztál hozzám Asszíria királya, Szanhérib miatt.
21. Ezt az igét jelentette ki róla az Úr:Megvet, gúnyol tégedSion szűz leánya,fejét rázza mögöttedJeruzsálem leánya!
22. Kit gyaláztál s káromoltál,ki ellen emeltél szót?Kire néztél gőgös szemmel?Izráel Szentjére!
23. Követeiddel gyaláztadaz Urat, és ezt mondtad:Sok harci kocsimmalfölmentem a legmagasabb hegyre,a meredek Libánonra is.Kivágtam sudár cédrusait,válogatott ciprusfáit,eljutottam utolsó tanyájára,legsűrűbb erdejébe is.
24. Kutat ástam, és ittammásoknak a vizét;lépteimmel kiszárítomEgyiptomban a Nílus minden ágát.
25. Nem hallottad még, hogy én eztrégóta elvégeztem,jó előre kiterveltem?Most csak véghezviszem,hogy halomra dőljenek,rommá legyenek az erős városok.
26. Lakosaiknak ereje elfogyott,megrémültek, megszégyenültek;olyanok lettek, mint mezőn a növény,mint a gyenge fűszál,a háztetőn nőtt fű:elszáradt, mielőtt szárba szökkent.
27. Én tudom, ha leülsz,ha kimégy vagy bejössz,és ahogyan tombolsz velem szemben!
28. Mivel tombolsz velem szemben,és elbizakodott beszéded fülembe jutott,horgomat orrodba vetem,zablámat a szádba,és visszaviszlek az úton,amelyen idejöttél!
29. Teneked pedig ezt a jelt adom: Ebben az évben azt eszitek, ami a tarlón nő, a második évben azt, ami annak a magvaiból hajt; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, ültessetek szőlőt, és egyétek gyümölcsét.