21. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában.
22. Hám, Kánaán ősatyja, meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének.
23. Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve, betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét.
24. Amikor Nóé kijózanodott mámorából, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia,
25. ezt mondta:Átkozott Kánaán!Szolgák szolgája lesz testvérei közt!
26. Ezután ezt mondta:Áldott az Úr, Sémnek Istene!Legyen Kánaán a szolgája!
27. Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban,legyen Kánaán a szolgája!
28. Az özönvíz után Nóé még háromszázötven évig élt.