12. Úgy cselekedtek Jákóbbal a fiai, ahogyan megparancsolta nekik:
13. elvitték a fiai Kánaán földjére, és eltemették Mamréval szemben, a makpélai mezőn levő barlangba, amelyet Ábrahám a mezővel vásárolt sírhelynek való birtokul a hettita Efróntól.
14. Miután József eltemette apját, visszatért Egyiptomba testvéreivel és mindazokkal együtt, akik elmentek vele apja temetésére.
15. Amikor látták József bátyjai, hogy apjuk meghalt, ezt mondták: Hátha József bosszút forral ellenünk, és visszafizeti nekünk mindazt a rosszat, amit vele szemben elkövettünk!
16. Ezt üzenték tehát Józsefnek: Apád megparancsolta nekünk halála előtt:
17. Ezt mondjátok Józsefnek: Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái! József sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki.
18. Oda is mentek hozzá a testvérei, leborultak előtte és ezt mondták: Szolgáid vagyunk!
19. De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én?
20. Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.
21. Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.
22. József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József,