10. Ezt mondta neki Isten: Jákób a te neved. De nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved. Így nevezte el Izráelnek.
11. Majd ezt mondta neki Isten:Én vagyok a mindenható Isten!Szaporodjál, és sokasodjál!Nép, sőt népek gyülekezete származik tőled,és királyok sarjadnak ágyékodból.
12. Neked adom azt a földet,melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam,utánad pedig utódaidnak adom azt a földet.
13. Azután eltávozott tőle Isten, arról a helyről, ahol beszélt vele.
14. Jákób pedig szent oszlopot állított azon a helyen, ahol beszélt vele; kőoszlopot, és italáldozatot mutatott be rajta, és olajat öntött rá.
15. Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.
16. Azután elindultak Bételből. Már csak rövid út választotta el őket Efrátától, amikor szülnie kellett Ráhelnek, de a szülés nehéz volt.
17. A nehéz szülés közben ezt mondta neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lett!
18. Amikor már-már elszállt belőle a lélek, mert haldoklott, Benóninak nevezte el a fiát. Az apja viszont Benjáminnak nevezte.
19. Így halt meg Ráhel, és eltemették az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton.
20. Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.
21. Azután továbbment Izráel, és Migdal-Éderen túl vert sátrat.
22. Amikor Izráel már azon a földön lakott, elment Rúben, és Bilhával, apja másodrangú feleségével hált, de Izráel meghallotta.Jákóbnak tizenkét fia volt.