18. Akkor ezt mondta Lea: Megadta Isten annak a bérét, hogy szolgálómat a férjemhez adtam. Ezért nevezte el őt Issakárnak.
19. Megint teherbe esett Lea, és hatodik fiút szült Jákóbnak.
20. És ezt mondta Lea: Megajándékozott engem az Isten szép ajándékkal. Most már velem lakik a férjem, mert hat fiút szültem neki. Ezért nevezte el őt Zebulonnak.
21. Azután leányt szült, és Dinának nevezte el.
22. Megemlékezett Isten Ráhelről is, meghallgatta Isten, és megnyitotta a méhét.
23. Teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: Elvette Isten a gyalázatomat!
24. Elnevezte Józsefnek, és ezt mondta: Adjon nekem az Úr még másik fiút is!
25. Történt, hogy miután Ráhel megszülte Józsefet, Jákób azt mondta Lábánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek haza a szülőföldemre!
26. Add ki a feleségeimet és gyermekeimet, akikért szolgáltam neked! Hadd menjek el, hiszen te tudod, hogy mennyit dolgoztam nálad!
27. Lábán azt felelte neki: Bárcsak jóindulattal néznél rám! Megtudtam a jelekből, hogy teérted áldott meg engem az Úr.
28. És azt mondta: Szabd meg a bért, amivel tartozom, és én megadom.
29. Jákób azt felelte neki: Te tudod, hogyan szolgáltalak, és mivé lett nálam a jószágod.
30. Az a kevés, amid volt jövetelem előtt, sokra szaporodott, mert megáldott téged az Úr a lábam nyomán. De mikor tehetek már valamit a magam családjáért is?
31. Ekkor ő azt mondta: Mit adjak neked? Jákób így felelt: Nem kell adnod nekem semmit, ha megteszed ezt az egyet: Tovább legeltetem és őrzöm a nyájadat.