18. Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle.
19. És megnyitotta Isten az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút.
20. Isten pedig vele volt a fiúval, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjász lett.
21. Párán pusztájában lakott, anyja pedig Egyiptomból szerzett neki feleséget.
22. Történt abban az időben, hogy Abímelek és hadseregparancsnoka, Píkól azt mondta Ábrahámnak: Isten van veled mindenben, amit cselekszel.
23. Esküdj meg nekem most Istenre, hogy nem csalsz meg sem engem, sem a fiamat, sem az unokámat, hanem olyan hűségesen bánsz velem és azzal a földdel, ahol jövevény vagy, ahogyan én bántam veled!
24. Ábrahám így felelt: Megesküszöm.
25. De Ábrahám szemrehányást tett Abímeleknek amiatt, hogy Abímelek szolgái erőszakkal elfoglaltak tőle egy kutat.
26. Abímelek ezt mondta: Nem tudom, ki tette ezt. Te sem szóltál róla nekem, én sem hallottam, csak ma.
27. Akkor Ábrahám vett juhokat meg marhákat, és Abímeleknek adta. Majd szövetséget kötöttek egymással.
28. De Ábrahám különállított a nyájból hét bárányt.