27. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
28. Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
30. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
31. Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
33. Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
37. Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
39. De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
40. Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
41. Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
42. Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
43. Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
45. Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
46. Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.