Zsoltárok 74:9-17 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

9. Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?

10. Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

11. Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!

12. Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

13. Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

14. Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

15. Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

16. Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

17. Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

Zsoltárok 74