1. Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.
2. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
3. Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
4. Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.