Zsoltárok 31:14-25 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

14. Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.

15. De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

16. Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.

17. Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.

18. Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba.

19. A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.

20. Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.

21. Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.

22. Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!

23. Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.

24. Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!

25. Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!

Zsoltárok 31