Zsoltárok 31:1-12 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

1. Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

2. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

3. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.

4. Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.

5. Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.

6. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.

7. Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.

8. Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;

9. És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.

10. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.

11. Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.

12. Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.

Zsoltárok 31