Zsoltárok 14 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

Fohász az embereknek általános romlottságából való megváltásért

1. Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.

2. Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?

3. Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.

4. Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?

5. Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!

6. A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.

7. Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.