Zsoltárok 119:8-26 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

8. A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!

9. Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?

10. Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!

11. Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

13. Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

14. Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

15. A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

16. Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.

17. Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.

18. Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.

19. Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.

20. Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.

21. Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.

22. Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!

23. Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.

24. A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.

25. Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.

26. Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!

Zsoltárok 119