5. Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.
6. Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7. Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8. Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9. Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10. Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11. Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12. És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13. És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14. Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!