20. Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,
21. Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
22. És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
23. Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
24. Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
25. Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
26. Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.
27. Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
28. Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.
29. Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.