13. Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14. A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15. A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16. Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17. Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18. Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19. Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20. Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek.
21. Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22. Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23. Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24. Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25. Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26. Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27. És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.