24. A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25. A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26. Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27. Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28. Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29. Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30. A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31. És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32. Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33. Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34. És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.