13. Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14. Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16. És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17. Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
18. Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19. Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20. Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21. Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22. Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23. Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24. Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
25. Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26. Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.