Példabeszédek 22:9-17 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

9. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.

10. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.

17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

Példabeszédek 22