4. A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5. A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6. A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7. Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8. Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9. Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10. Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11. Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12. Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13. A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14. A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15. Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16. Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17. Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18. Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19. Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.