17. Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18. Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19. A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20. Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
21. Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22. A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23. Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24. Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25. Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26. A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27. Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28. A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29. A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.