Példabeszédek 18:4-17 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

4. Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.

5. A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.

6. A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.

7. A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.

8. A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.

9. A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

10. Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

11. A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.

12. A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.

13. A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.

14. A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?

15. Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.

16. Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.

17. Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.

Példabeszédek 18