Példabeszédek 16:22-33 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.

24. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.

26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.

27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;

28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.

30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.

31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33. Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Példabeszédek 16