18. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.