Példabeszédek 14:12-30 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

12. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

13. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14. Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

15. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

17. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

18. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20. Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21. A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22. Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

23. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

24. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.

25. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

28. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

30. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

Példabeszédek 14