Példabeszédek 12:1-10 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

1. A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.

2. Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

3. A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.

4. Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

5. Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

6. Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

7. Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.

8. Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.

9. Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

10. A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

Példabeszédek 12