59. Sefátia fiai, Hattil fiai, Pókhereth-Hassebaim fiai, Ámon fiai;
60. Összesen a Léviták szolgái és a Salamon szolgáinak fiai, háromszázkilenczvenkettő.
61. És ezek, a kik feljövének Tel-Melahból, Tel-Harsából, Kerub-Addán-Immérből, de nem mondhatták meg családjukat és eredetüket, hogy Izráelből valók-é?
62. Delája fiai, Tóbiás fiai, Nekóda fiai, hatszáznegyvenkettő;
63. És a papok közül: Habája fiai, Hakkós fiai, Barzillai fiai, a ki a Gileádbeli Barzillai leányai közül vett magának feleséget és ezek nevéről nevezteték;
64. Ezek keresték írásukat, tudniillik nemzetségök könyvét, de nem találák, miért is kirekesztetének a papságból;
65. És megmondá nékik a király helytartója, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, mígnem a pap ítél az Urimmal és Tummimmal;
66. Mind az egész gyülekezet együtt negyvenkétezerháromszázhatvan.
67. Szolgáikon és szolgálóikon kivül – ezek valának hétezerháromszázharminczheten – valának nékik énekes férfiaik és asszonyaik kétszáznegyvenöten;
68. Lovaik hétszázharminczhat, öszvéreik kétszáznegyvenöt;
69. Tevéik négyszázharminczöt, szamaraik hatezerhétszázhúsz.
70. Némelyek pedig a családfők közül adakozának az építésre: a király helytartója ada a kincsekhez aranyban ezer dárikot, ötven medenczét, ötszázharmincz papi ruhát;
71. A többi családfők pedig adának az építés költségére aranyban húszezer dárikot, és ezüstben kétezerkétszáz mánét;
72. És a mit a többi nép ada, az aranyban húszezer dárik, és ezüstben kétezer máne, és hatvanhét papiruha vala.
73. És lakozának mind a papok, mind a Léviták, mind a kapunállók, mind az énekesek, mind a nép fiai, mind a Léviták szolgái, szóval az egész Izráel a magok városaikban.