8. Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
9. Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
10. És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
11. És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
12. Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
13. És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
14. De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
15. És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
16. Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
17. Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?