35. És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
36. És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!
37. Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.
38. És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?
39. Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!
40. És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.