48. Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49. Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
50. És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
51. Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
52. Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53. Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54. Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
55. (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!
56. Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
57. Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
58. És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
59. És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60. És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
61. És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
62. És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
63. Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64. És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65. És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.