7. A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
8. A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
9. A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
10. A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
11. Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
12. Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
13. Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
14. Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
15. A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
16. Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
17. A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
18. Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
19. Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
20. Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.