Jób 5:5-14 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

5. A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

6. Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!

7. Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

8. Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

9. A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

10. A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.

11. Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

12. A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

13. A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

14. Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

Jób 5