13. Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
14. Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
15. Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
16. Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
17. Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
18. A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
19. A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
20. Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
21. Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.