Jób 29:3-9 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

3. Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;

4. A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!

5. Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;

6. Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;

7. Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:

8. Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.

9. A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.

Jób 29