17. Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18. Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19. Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20. Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21. Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22. Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23. Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24. Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25. Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26. Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.