4. Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;
5. Erősíthetnélek titeket csak a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené fájdalmatokat.
6. Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?
7. Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.
8. Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.
9. Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
10. Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.
11. Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.
12. Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.
13. Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.
14. Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.
15. Zsák-ruhát varrék az én fekélyes bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.