1. Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.
2. Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!
3. Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?
4. Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?
5. Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?
6. Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.
7. Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!
8. Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!