Jeremiás Siralmai 3:7-22 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

7. Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

8. Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

9. Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

10. Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.

11. Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

12. Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

13. Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

14. Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

15. Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

16. És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.

17. És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.

18. És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.

19. Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!

20. Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.

21. Ezt veszem szívemre, azért bízom.

22. Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

Jeremiás Siralmai 3