12. Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
13. Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.
14. Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.
15. És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el ő hozzá!
16. Monda azért Tamás, a ki Kettősnek mondatik, az ő tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.
17. Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban.
18. Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira;
19. És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják őket az ő testvérök felől.
20. Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jő, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala.
21. Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
22. De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten.
23. Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred.
24. Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.
25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?