4. Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,
5. Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,
6. Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által.
7. Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.
8. Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő,
9. A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;
10. Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért,
11. A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,
12. Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!
13. Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban;
14. De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen.
15. Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza;