Énekek 2:3-13 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

3. Mint az almafa az erdőnek fái közt,olyan az én szerelmesem az ifjak közt.Az ő árnyékában felette igen kivánok ülni;és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.

4. Bevisz engem a borozó házba,és zászló felettem a szerelme.

5. Erősítsetek engem szőlővel,üdítsetek fel engem almákkal;mert betege vagyok a szerelemnek.

6. Az ő balkeze az én fejem alatt van,és jobbkezével megölel engem.

7. Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,a vadkecskékre és a mezőnek szarvasira:fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmetaddig, a míg akarja.

8. Az én szerelmesemnek szavát hallom, ímé, ő jő,ugrálva a hegyeken,szökellve a halmokon!

9. Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához.Ímé, ott áll a mi falunkon túl,néz az ablakon keresztül,tekintget a rostélyokon keresztül,

10. Szóla az én szerelmesem nékem, és monda:kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte.

11. Mert ímé a tél elmult,az eső elmult, elment.

12. Virágok láttatnak a földön,az éneklésnek ideje eljött,és a gerliczének szava hallatik a mi földünkön.

13. A fügefa érleli első gyümölcsét,és a szőlők virágzásban vannak, jóillatot adnak;kelj fel én mátkám, én szépem, és jőjj hozzám!

Énekek 2