3. Az özvegyasszonyokat, a kik valóban özvegyek, tiszteld.
4. Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek a viszont tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.
5. A valóban özvegy és magára hagyatott asszony pedig reménységét az Istenben veti, és foglalatos a könyörgésekben és imádságokban éjjel és nappal.
6. A bujálkodó pedig élvén megholt.
7. És ezeket hirdesd, hogy feddhetetlenek legyenek.
8. Ha pedig valaki az övéiről és főképen az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.
9. Özvegyasszonyul hatvan éven alul levő meg ne választassék; egy férj felesége lett légyen,